A Hargita a Keleti-Kárpátok központi csoportjának leghosszabb és legfiatalabb vulkáni hegysége. A vulkáni utóműködés eredménye a sok borvízforrás, melyekkel utazásaink során találkozunk. A Madarasi Hargita üdülő- és sportközpont Székelyudvarhelytől 36 km-re található. A Hargita hegyvonulatának legmagasabban fekvő része (1801 m)- a székelyek szent hegye, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környező tájakra, ellátni akár a Fogarasi Havasokig is, itt valahogy „Istenhez hiszi magát közel a természet nagyszerűsége által meghatott, a világ semmiségei fölé emelkedett ember“ (Orbán Balázs). http://mek.niif.hu/04800/04804/html/19.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Madarasi-Hargita

Köllő Miklós szobrászművész családfáját a csomafalvi iskola névadó ünnepségének 10. évfordulójára készítette Szőcs Margit tanárnő és Sövér Teréz, az iskola egykori tanítónője. Ez a klub azért jött létre, hogy amennyiben vannak olyan tagok ezen portálon, akik a családfán szerepelnek, itt találkozhassanak. Élve az internet adta lehetőségekkel, szeretnénk az adatokat tovább bővíteni. Kérünk mindenkit, ha teheti és információkkal rendelkezik, segítsen ebben a munkában. Köszönjük.

SEPSISZENTGYÖRGY Székelyföld egyik legrégebbi városa, napjainkban Kovászna megye székhelye és egyúttal Erdély legnagyobb magyar többségű városa. Az oklevelek már 1332-ben említik. Nevét temploma védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. A hajdani Háromszék vármegye történetében Sepsiszentgyörgy mint a gazdasági és közigazgatási élet központja szerepelt. A Baróti hegység és a Bodoki hegység között húzódó völgyben, az Olt partján épült. Lakosainak száma kevesebb mint 70 000. Sepsiszentgyörgy a megye főbb útvonalainak csomópontja.A város legfontosabb középületei közül először a Vártemplomot említjük meg. A 14. század végén vagy a 15. század elején épült gótikus stílusban. Az új torony 1829-ben készült el. 1885-ben Angster József pécsi orgonakészítő új orgonával szerelte fel a templomot. A mai városközpont kialakítása a 18. század végén és a 19. század elején kezdődött. Az első impozáns emeletes épület a huszárezred parancsnoki székháza, vagy más néven a "Lábasház" volt, melyet 1820-21-ben építettek. A barompiac és a kirakodóvásártér folyamatos körülépítése a 19. század első felében kezdődött. 1832-ben épült a székház (Vármegyeháza, ma a városi könyvtár), 1854-56-ban a Városháza (a mai színház), 1868 körül pedig az "áruló-ház" vagy Bazár, melynek tornyába Müller pesti óragyáros 1893-ban szerelte fel az órát. A város építészeti emlékeinek különös színfoltját képezik Kós Károly sepsiszentgyörgyi épületei. A székely népi építészet tanulmányozása alapján tervezte a Székely Nemzeti Múzeumot, a Textilipari Líceumot, a Református Elemi iskolát (ma az iskolások klubja), a kórház régi épületeit, valamint néhány lakóházat. A város központjában elterülő park kialakítása 1880-ban kezdődik, amikor a két felső sétány teraszos részének földmunkálatait elvégzik. Iparosodni a város csak a múlt század másadik felében kezd. 1879-ben megalakul az első székelyföldi szövőgyár. A város másadik nagyüzeme - a dohánygyár - 1899-ben kezdi el működését. Az új gyárépület elkészültéig az ideiglenes szállásról a városi tanács gondoskodik. Így történt, hogy a gyár első munkásotthona az akkor épülő kétemeletes bérpalota lett (a mai polgármesteri hivatal).1887-ben a városi képviselet elfogadta a villanyvilágítás bevezetésére vonatkozó határozatot, melynek eredményeként 1908-ban megindult az áramszolgáltatás Sepsiszentgyörgyön. A Brassó-Kézdivásárhely vasútvonal kiépítésével 1891-ben Sepsiszentgyörgy is bekapcsolódik az országos vasúti közlekedésbe. Az oktatás történetéből a legkorábbi adatok a 17. századból származnak. Ennek ellenére, Sepsiszentgyörgyön a 19. század közepéig hiányzott egy felsőfokú képesítést biztosító iskola. 1893 szeptember 1ö-én avatták fel a Székely Mikó főgimnázium épületét. 1892-ben 50 növendékkel megkezdi működését Erdély egyetlen óvónőképző intézete, mely később Állami Tanítóképzővé alakul. A képző impozáns épülete (a mai Mihai Viteazul Líceum) 1910-re készül el a Wellenreiter sörgyár telkén. , majd 1879-ben az elsõ székely szövõgyár, és 1899-re a Magyar Állami Dohánygyár elsõ épületcsoportja is felépül, amelyek együttesen kirajzolják a város legõsibb és ma is létezõ ipari övezetét. A város állandó magyar színtársulata 1948-ban kezdte működését (1990 óta Tamási Áron Színház). Sepsiszentgyörgy régen messze híres volt vásárairól. Ezt a hagyományt próbálja felújítani 1990 óta a városban évente megrendezett két kirakóvásár. Az egyik a város védőszentjének napjára esik (április 24-én), amikor a központ nagyszabású rendezvénysorozat színhely / Szent György Napok /. Országszerte az elmúlt rendszer erőszakos iparosítási politikája a települések hagyományos arculatának megváltoztatásával járt. Ennek nyomait városunk is őrzi. Mégis, más városoktól eltérően, Sepsiszentgyörgy részben megtartotta egykori arculatát. TESTVÉRVÁROSOK 1. Kiskunhalas (Magyarország) 2. Kanizsa (Szerbia) 3. Cegléd (Magyarország) 4. Alsónána -Szotyor testvértelepülése (Magyarország) 5. Sárpilis - Kilyén testvértelepülése (Magyarország) 6. Ferencváros (Budapest IX. Kerület - Magyarország) 7. Novosibirsk (Oroszország) 8. Givatayim (Izrael) 9. Királyhelmec (Kralovsky Chlmec - Szlovákia) 10. Veszprém (Magyarország)

Szentmiklósiak, Gyergyószentmiklósért!

A székely autonómia mellett voksolók és szimpatizánsok csoportja Az Isten az első napon megteremté a Székelyföldet. Körülnézett, s látván, hogy milyen szép és jó, kedvet kapott hozzá, s megteremté mellé a világot is.

Remélem sokan hallottak arról, hogy esély van arra, hogy Székelyföldnek saját internetes tartománya legyen, azaz használhassunk olyan honlap-címeket, melyek szerkezete így néz ki: .sic ahol a sic a siculitas (székelység) rövidítése. A kezdeményezés a Székely Nemzeti Tanácstól származik, s a munka javában zajlik. Ennek fontos része a társadalmi igény felmutatása. E célból letrehoztuk a www.pontsic.org honlapot, ahol le van írva maga a kezdeményezés, illetve van egy petició, amit mintegy 100.000 ember kellene aláírjon. Nem föltétlen mind székelyek (lakhatnak bárhol a világon), nem föltétlen nagykorúak, nem föltétlen magánszemélyek (lehet cég, intézmény is). Kérdésem az, hogy vajon egyetértünk-e abban, hogy a 21. században ez egy fontos dolog, kérésem pedig az, hogy aki egyetért ezzel, az írja alá, s bíztasson másokat is, hogy tegyék ezt meg.

Gyergyószentmiklós SRT klub, csak klubbtagoknak.