Erdélyből elszármazott,jelenleg Németországban elő erdélyi-magyarok,székelyek csoportja.

Igen SZERETLEK A szellö oly lágyan Oly csendesen susog a szikrázo Veröfényben Szerelmes notát dalol az én fülemben Szeretlek….szeretlek De még mennyire….. Hátamon végig szalad Hideg áramlat és fölborzolja testemet SZERETLEK SZERETLEK Az elmém mind ezt mondja…. S a szivem mind ezt dobogja…. A nap az égen Bujocskát játszadozik a felhökkel Néha mosolyogva Olykor olykor meg szeliden Egymásra tekintnek Felhötlen ártatlansággal Mint két kis rakontcátlan gyerek, S csak a boldogságuk számit és semmi más…. De jó ujra és ujra mindezt átélni A boldogság lágy ölén elmerülni Fölnézni olykor olykor És be szippantani szerelmük csöpjeit.. Az utcán végighaladva Sietös lépteimet a kövek vissza hangzák De szivemben és elmémben Ujra és ujra megdobban a szó hogy : Szeretlek….szeretlek…. Igen szeretlek….. Repülök hozzád szerelmem szárnyán Váladra hajtva fejem Csókólom a szád. Ajkam lágy hangon füledbe sutogja SZERETLEK...SZERETLEK... IGEN SZERETLEK....!!!!!

Sepsiszentgyörgy a múlt század elején,képekben!

"Nem a romániai magyar közösség által igényelt autonómia jelenti Románia nemzetbiztonsága számára az igazi veszélyt, hanem az, ahogyan a román politikusok reagálnak autonómiaigényünkre, illetve hogy reakcióikkal milyen döntésre kényszerítenek bennünket!"

Minden játék, ami ingyen van jöhet! Mert játszani jó, nyerni még jobb!!

Anyaországon kívüli, elsősorban székelyföldi magyarokért szerveződött budapesti székhelyű alapítvány.

Márton Áron Gimnázium, városunk és összes diákja büszkesége.

Az Imperium Divitiarum KFT. "főállású" befektetők gyakorlati tapasztalatain alapuló,sikerelőadások tartására szakosodott, pénzügyi intelligencia, gondolkodásmód és befektetések témakörben. Hisszük, hogy csak a gyakorlati tudás váltható pénzre! Előadásaink során megismertetjük hallgatóinkat : - a sikeres emberek gondolkodásmódjával - azzal, hogy hol a pénz napjainkban… - hogyan férhetnek hozzá ehhez a pénzhez és hogyan tartsák meg azt - hogyan tudnak önállóan, nemzetközi piacokon magabiztosan kereskedni és befektetni - a tőzsde és ingatlan szakma rejtelmeivel. Célunk és küldetésünk, olyan gyakorlati tudás átadása a hallgatóink számára, amellyel: • Minden gazdasági és piaci helyzet mellett magas profitot tudnak elérni. • Válságálló stratégiák mentén, a saját tőkéjüket biztonsággal kezelik. • Folyamatos és pozitív gondolkodásmód változáson mennek keresztül. Előadásainkon résztvevő hallgatók gondolkodásmódjukban és tetteikben befektetőkké válnak. A jövő nyerteseit mi képezzük! Filozófiánk: • A pénzed a legjobb helyen NÁLAD van! • Tanuld meg, hogyan hasznosíthatod magad és a családod számára! • Take the Future…! • Vedd kezedbe a jövődet! • Mi segítünk! Előadásaink célja: Célunk, hogy olyan lehetőségekkel ismertessük meg hallgatóinkat, amiket a hagyományos iskolai képzéseken nem tanítanak. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a sikeres emberek gondolkodásmódjának elsajátítására, hiszen bármibe is fogunk az üzleti világban, annak sikere vagy kudarca a fejünkben dől el. Csak úgy lehetünk sikeresek, ha megismerjük a pénzvilág működését, törvényeit és játékszabályait.

Gyergyóremete, Hargita megye egyik nagy községe, a Gyergyói-medence északkeleti részén fekszik, a Görgény hegység vulkáni vonulatának aljában, átlag 750 m tengerszint feletti magasságban. A község területe 10 600 hektár, amelyből belterület 462 hektár. Lakossága a 2002-es népszámlálási adatok szerint 6.348 fő. Helyföldrajzi szempontból a ma kb. 6000 lelket számláló község a következő részekre oszlik: Templom-domb (Bánya) és a Kőpataka alsó folyása mentén a KÖZPONT Maros jobb parti lapályán a három utcával tagolt TÚLAMAROS Kőpataka középső folyása mentén a RÉTALJA, felsőrészén és a Kőlábig terjedő útig CSUTAKFALVA Kőpataka jobb oldali dombvonulatán BAKÓ, EBHÁT, TOLVAJOS, a baloldalin BERNÁT-KÜLSŐ ÚT Marosnak a Ditró felé vezető út kereszteződésétől való szakasza és az Eszenyő pataka által behatárolt térségben van a sok utcával átszőtt ALSZEG és FENÉKALJA Eszenyő pataka mentén a már említett ESZENYŐ.

Hogy érdekesebb legyen úgy gondoltam el lehetne indítani egy két vita témát ebben a csoportban is, lehet az gazdasági, hétköznapi, bulvár akár politikai téma.

A Hargita a Keleti-Kárpátok központi csoportjának leghosszabb és legfiatalabb vulkáni hegysége. A vulkáni utóműködés eredménye a sok borvízforrás, melyekkel utazásaink során találkozunk. A Madarasi Hargita üdülő- és sportközpont Székelyudvarhelytől 36 km-re található. A Hargita hegyvonulatának legmagasabban fekvő része (1801 m)- a székelyek szent hegye, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környező tájakra, ellátni akár a Fogarasi Havasokig is, itt valahogy „Istenhez hiszi magát közel a természet nagyszerűsége által meghatott, a világ semmiségei fölé emelkedett ember“ (Orbán Balázs). http://mek.niif.hu/04800/04804/html/19.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Madarasi-Hargita

Szeretettel várok minden kedves embert .....aki ismeri járt a városba,sok történelme van! írjatok--témát, képeket tegyetek,emlékeket ,ott született írok egy mondatban nagyjaink... MAGYARJAINK:, mit-szeretnétek olvasni?...minden ötletet várok nagyon sok szeretettel!! Kincses-Kolozsvár! "Az idő homokját nem lehet megállítani. Az évek telnek, akár akarjuk, akár nem... de emlékezhetünk. Ami elveszett, az tovább élhet az emlékezetünkben. Amit hallotok, az lehet tökéletlen és töredékes, mégis kincs, ami nélkületek nem létezik." Fekvése A 179,5 km² területű város Kolozs megye székhelye. Nagyváradtól 152 km-re délkeletre a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el. A Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében található, de egyes városnegyedei átnyúlnak a szomszédos patakok (Kajántó-patak, Borháncs-patak) völgyébe is. Három oldalról dombok veszik körül, amelyeknek magassága 500 és 825 méter között van. Délkelet irányában a 825 méter magas Feleki-domb északi lejtőjére kapaszkodik, tőle keletre a Szamos-fennsík húzódik. Észak felé a legmagasabb dombok a Lomb-tető (684 méter) és a Csiga-domb (617 m). Nyugat felé a Hója-domb (506 m) és a Gorbó-domb (570 m) helyezkedik el. Egykor a városon kívül volt a Kálvária-domb és a Fellegvár is, de ezek ma már a város belterületének számítanak. A város mérsékelt kontinentális éghajlatát az Erdélyi-középhegység közelsége befolyásolja. Az éves középhőmérséklet 8,2 °C, az éves átlagos csapadékmennyiség 663 mm. Története A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is.[4] Az ókorban a római birodalom része volt a város helyén álló Napoca, melyet Traianus császár alapított, majd 124-ben Hadrianus császár municípium rangra emelte. A 3. században Észak-Dacia székhelyévé vált, Marcus Aureliustól colonia rangot kapott, de 271-ben a rómaiak kiürítették.[5] Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette.[6] Maga a város a 11. század első felében alakult ki. Vára a mai belváros északnyugati részén volt, egyik tornya máig megmaradt. Ez idő tájt alapította Szent László király a kolozsmonostori apátságot is.[7] A Szabók bástyája, a megmaradt várfallal 1241-ben a tatárok ezt a várost is feldúlták, így a lakosságot pótolandó 1272-ben V. István szászokat telepített ide. Zsigmond király elrendelte a település megerősítését, majd 1405-ben szabad királyi várossá tette. A megerősítések ellenére 1437-ben Budai Nagy Antal parasztserege elfoglalta Kolozsvárt, de december 10–14-én a szintén itt zajló döntő ütközetben leverték a felkelést, s visszafoglalták a várost.[8] Kolozsvár korábbi címere, 1377-ben hagyta jóvá Nagy Lajos király A 15. században a város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. Ezt tanúsítja Szilágyi Mihály 1458-ból fennmaradt rendelete, amely szerint a város vezetőségét (centumvirátus) ötven magyar és ötven szász alkotta, a bírót pedig a két nemzet évenként felváltva adta.[9] Ebben az időben a városlakók nagy része kézműves volt, akik céhekbe szerveződtek. Kialakult egy számban nem nagy, de erős kereskedőréteg is, amely különböző kiváltságokat harcolt ki magának. Az 1468-ben a Hunyadi Mátyás elleni felkelés vezetőit a főtéren végezték ki 1468. január 19-én. Városfala 1470-ben készült el. 1514-ben a Lőrinc pap vezette parasztsereg itt szenvedett vereséget a nemesi hadaktól, Lőrinc papot pedig a főtéren égették meg.[10] Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette - ebből az időszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés. Noha a székváros Gyulafehérvár volt, Kolozsvár több országos jelentőségű esemény színhelye lett: 1551-ben itt adta át a koronát Izabella királyné Castaldo tábornoknak. Itt született 1557-ben Bocskai István, aki később Erdély és Magyarország fejedelme lett. Bocskai szülőháza csak néhány lépésre található Hunyadi Mátyás szülőházától. 1575-ben a főtéren végeztette ki Báthory István az elfogott trónkövetelőket.[11] Itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt. 1585-ben itt alapította Báthori István Erdély első egyetemét, amelyet a jezsuiták vezettek.[12] Itt fejeztette le Báthory Zsigmond fejedelem 1594. augusztus 31-én a lázadó nemeseket.[13] A fejedelemség fennállása alatt összesen 37 országgyűlést tartottak Kolozsvárott.[14] Székely Mózes fejedelem csapatai élén 1603. június 9-én vonult be Kolozsvárra, míg a német zsoldosok Hans Zeidenstorffer és Adam Volner vezetésével elhagyták a várost. A kolozsvári magyarok nagy üdvrivalgással köszöntötték a fejedelmet és a függetlenségpárti magyarok seregeit, de örömükben elkergették a jezsuitákat és ezzel megszűnt a Báthory István által alapított első magyar egyetem. Székely Mózes fejedelem a kolozsvári és a szamosfalvi táborban való tartózkodása alatt igyekezett az Erdélyi Fejedelemség katasztrofális pénzügyi helyzetén változtatni és segíteni, ugyanis ebben az időben, valamikor 1603. június közepe táján erős pénzt veretett Kolozsváron, a kolozsvári pénzverdében. A székely fejedelem Kolozsváron veretett pénze, Erdély egyik legszebb pénzei között tartják számon. A várfal maradványa Az 1623. június 18-án Kolozsvárott kelt oklevelével Bethlen Gábor engedélyezte a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlását Erdélyben, s a szokásos zsidójel viselésétől is mentesítette őket.[15] Bethlen Gábor építtette újjá a nevét viselő délkeleti sarokbástyát és a Szent Mihály-székesegyházat. I. Rákóczi György javíttatta ki a várfalakat és a bástyákat. 1661. szeptember 15. és 17. között Kemény János, 1662-ben I. Apafi Mihály ostromolta. 1687. október 18-án ellenállás nélkül adta meg magát a császáriaknak. Csak 1790-ben lett ismét Erdély fővárosa. 1792 decemberében a Belső Szén (Jókai, ma Napoca) utcai Rhédey-ház tánctermében tartotta első előadását az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. 1803. július 13-án öt főúr a Farkas utcában kettős telket vásárolt a Református Kollégiumtól állandó színház építésére, a telket átadták a „theatralis comissió”-nak. 1821. március 12-én nyitották meg a gyűjtésből épülő Farkas (ma Kogălniceanu) utcai kőszínházat, a legelső magyar színházépületet.[16] 1822. december 26-án itt mutatták be az első magyar operát, Ruzitska József művét, a Béla futását. 1827. december 31-én este a város piacán és főbb utcáin 247 lámpással elkezdődött a közvilágítás.[15] 1907-ben már 218 utcában 1416 villanyégő volt.[17] 1848. május 29-én itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között.[18] 1894. május 17. és 25. között itt folyt a Memorandum-per a Román Nemzeti Párt vezetői ellen, akiket több évi börtönnel sújtottak, pártjukat pedig június 18-án betiltották. Fadrusz János szobra Mátyás királyról a város főterén [19] A kiegyezést követően a város ismét a gazdasági fellendülés korszakát élte. Sorra alakultak az ipari cégek, így többek között a papírgyár, a téglagyár, a vasgyár, a villamosművek, a szeszgyár, a bőrgyár és a gyufagyár. A 20. század elején már 17 hitelintézet állt a vállalkozók rendelkezésére.[20] 1910-ben 60 808 lakosából 50 704 magyar, 7562 román, 1676 német, 371 cigány és 107 szlovák volt. 1918-ban elfoglalták a románok, 1940. augusztus 30-ától kezdve viszont a II. bécsi döntés értelmében ismét Magyarországhoz került.[15] 1940. Szeptember 11-én a magyar csapatok bevonulnak Kolozsvárra.[21] 1944. március 27-én a német csapatok bevonultak Kolozsvárra. 1944. május 3-án elkezdődött a városban a zsidók (több mint 16 000 személy) gettóba gyűjtése. 1944. május 18-án Márton Áron római katolikus püspök a főtéri templomban mondott szentbeszédében megdöbbenését fejezte ki a zsidóellenes intézkedések miatt,[22] május 22-én pedig levélben szólította fel a miniszterelnököt, a belügyminisztert, a főispáni hivatalt és a rendőrkapitányságot, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását. 1944. május 25-étől kezdve hat vonatszerelvénnyel szállították német haláltáborba a kolozsvári gettóba gyűjtött zsidókat.[15] 1944. június 2-án a vasútállomást bombatámadás érte. Az esemény következtében több százan haltak meg, többek között egy vöröskeresztes jelzésű sebesültszállító vonatot is telitalálat ért.[23] 1944. október 10-én a magyar csapatok feladták Kolozsvárt, s másnap a Malinovszkij marsall vezette szovjet-ukrán csapatok bevonultak oda.[24] 1944. október 12-étől 1945. március 13-áig Kolozsvár – Észak-Erdéllyel együtt – szovjet fennhatóság alatt autonóm helyzetbe került, a román közigazgatás március közepén vette át.[15] A második világháború utáni kommunista rendszer várospolitikáját az erőteljes iparosítás jellemezte. Ebben az időszakban létesült a Carbochim köszörűkőgyár, a Tehnofrig hűtőgépgyár, illetve a Nehézgépgyár. Ezzel párhuzamosan, a bővülő lakosság számára új lakótelepek épültek a város peremén: Monostor, Donát, Györgyfalvi, Mărăşti, Hajnal. Mivel a II. világháború után is egy rövid ideig a lakosság legnagyobb részét magyarok tették ki, rengeteg román családot telepítettek be Kolozsvárra, legtöbbet Moldova területéről, de más vidékekről is (így például az Erdélyi-érchegységből), így teljesen megváltoztatva a város nemzetiségi arculatát.

Üdvözlök mindenkit ,ki ezen az oldalon található és szeretném ha olyan barátokra találnék itt, akik szeretik a magyar nyelvet és irodalmat és el közös verseinkkel,gondolatainkkal tovább fűszereznénk ennek a szép nyelvnek az ízét.

SZÉKELY MIATYÁNK Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál, Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csak ott talál. Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk, Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk. A Te neved megszenteltessék!E nép mindig benned bizott. Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod. Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg. Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved. Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk. Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk! Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia, Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka. A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál, Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál; De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett, Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet! Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt, Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt. Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked, Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet. Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet, Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett. A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?Merészebb mint más népeké? Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé. Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt, Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt. Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog, Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog. Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk. Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk! S bár mi szívünk szent keservével,egy jégvilágban megfagyunk, Hiszünk most,s hiszünk mindörökké ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!

Hiszek a Test-Lélek-Szellem Harmóniájában. Ehhez nem biztos, hogy gyógyszer kell!! Két éve foglalkozom az egészségünk megörzésével, sok-sok mindent tanultam. Szeretném átadni, hátha hasznotokra válik, és nem várjátok meg, hogy baj legyen. Sokszor egy kedves szó, egy simogatás többet ér, mint bármilyen drága gyógyszer. Ebben hiszek. Ha valaki kedvet érez, hogy itt legyen közöttünk, örülni fogok a csatlakozásának. Ha még aktív is lesz, mégjobban. Üdv Magdi

A 2010 decemberében alakult Székelyföldért Társaság a 2011. év első negyedében bejegyzésre kerülő Székelyföldért Egyesület Kezdeményező Testülete, amely Székelyföld területi autonómiájának, és az e célból Erdélyben tevékenykedő Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) a támogatására próbálja összefogni, mozgósítani a Székelyföldön kívül élő székely köröket, hagyományőrző civil szervezeteket. A Székelyföldért Egyesület feladata lesz, hogy: a./ minél szélesebb körben megismertesse és népszerűsítse Székelyföld területi autonómiájának gondolatát elsősorban a Magyarországon letelepedett székelység és az anyaországi szimpatizánsok körében; b./ tudatosítsa a székelység területi önrendelkezésének, autonómia törekvéseinek szükségességét, nemzetpolitikai és gazdasági jelentőségét, amelynek kivívása nem csak az erdélyi, hanem az egész kárpát-medencei magyarság megmaradása és fejlődése szempontjából történelmi jelentőségű kérdés; c./ megfelelő felkészültséggel igyekezzen megválaszolni és tisztázni a kérdéskörrel kapcsolatban felmerülő problémákat. Fenti célkitűzéseinket ismeretterjesztő fórumok sorozatával, kulturális és hagyományőrző, valamint sportrendezvények szervezésével, és a médiai széleskörű bevonásával kívánjuk minél hatékonyabban megvalósítani. Ezen törekvésünk első lépéseként 2011. január 15-ére Székelyföldért Kupa elnevezéssel labdarúgó tornát szerveztünk a Diósdi Nonprofit Sportközpontban, 16 csapat részvételével nagy sikerrel megtartottunk. Második lépésként április 24-én a Diósdi Nonprofit Sportközpontban "Locsolóbált szervezünk", a Székelyföldön kívül élő székely köröket, hagyományőrző civil szervezeteket részvételével (összefogásával), megteremtve az anyagi fedezetét a harmadik lépésünkre! Oroszlánrészt vállaltunk az "Erdélyország az én hazám" verőcei fesztivál, világtalálkozó megszervezéséből 2011.július 8-9-10. Reméljük, hogy a Székelyföldön kívül élő székely köröket, hagyományőrző civil szervezetek, szerte a nagyvilágból, de mindenkép számítunk a Székelyföldön élők támogatására is, nagy számban fognak eljönni a "Locsoló Bálba", és az azt követő "Erdélyország az én hazám" rendezvény megszervezéséhez is jelentős támogatást nyújtanak, ha eljön a cselekvés ideje! Várjuk azok jelentkezését is, akik munkájukkal szeretnének részt venni az egyesület mindennapi feladataiban de főleg a nagyléptékű rendezvényeink mint "Locsolóbál - Erdélyország az én hazám" megvalósításaiban, soha nem feledve, hogy minden rezdülésünkel, minden cselekedetünkel Székelyföld Területi Autonómiáját támogatjuk! Székelyföldért Társaság Kezdeményező Testület

A Gyergyói Pont Infó Napilap 2011 augusztus 1-től a Gyergyói Medence új napilapja! 16, A4-es terjedelemben, színes formátumban jelenik meg. A KEK EG MEDIA K.F.T. adja ki.

Marosvásárhelyi lokálpatrióták gyülekezőhelye

Csatlakozzon mindenki aki székelyföldi és Kolozsváron jár egyetemre!

Székelyföld csodálatos!