http://www.szekelyhon.ro/magazin/megkezdodtek-a-szent-gyorgy-napok
Megkezdődtek a Szent György-napok
|
Szeretem Sepsiszentgyörgyöt
Csoport információ
Kategória:
Csoport neve:
Szeretem Sepsiszentgyörgyöt
Csoport létrehozva:
2011 január 16., vasárnap
Létrehozta:
Csoport infóSzékelyföld egyik legrégebbi városa, napjainkban Kovászna megye székhelye és egyúttal Erdély legnagyobb magyar többségű városa. Az oklevelek már 1332-ben említik. Nevét temploma védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. A hajdani Háromszék vármegye történetében Sepsiszentgyörgy mint a gazdasági és közigazgatási élet központja szerepelt. A Baróti hegység és a Bodoki hegység között húzódó völgyben, az Olt partján épült. Lakosainak száma kevesebb mint 70 000. Sepsiszentgyörgy a megye főbb útvonalainak csomópontja.A város legfontosabb középületei közül először a Vártemplomot említjük meg. A 14. század végén vagy a 15. század elején épült gótikus stílusban. Az új torony 1829-ben készült el. 1885-ben Angster József pécsi orgonakészítő új orgonával szerelte fel a templomot. A mai városközpont kialakítása a 18. század végén és a 19. század elején kezdődött. Az első impozáns emeletes épület a huszárezred parancsnoki székháza, vagy más néven a "Lábasház" volt, melyet 1820-21-ben építettek. A barompiac és a kirakodóvásártér folyamatos körülépítése a 19. század első felében kezdődött. 1832-ben épült a székház (Vármegyeháza, ma a városi könyvtár), 1854-56-ban a Városháza (a mai színház), 1868 körül pedig az "áruló-ház" vagy Bazár, melynek tornyába Müller pesti óragyáros 1893-ban szerelte fel az órát. A város építészeti emlékeinek különös színfoltját képezik Kós Károly sepsiszentgyörgyi épületei. A székely népi építészet tanulmányozása alapján tervezte a Székely Nemzeti Múzeumot, a Textilipari Líceumot, a Református Elemi iskolát (ma az iskolások klubja), a kórház régi épületeit, valamint néhány lakóházat. A város központjában elterülő park kialakítása 1880-ban kezdődik, amikor a két felső sétány teraszos részének földmunkálatait elvégzik. Iparosodni a város csak a múlt század másadik felében kezd. 1879-ben megalakul az első székelyföldi szövőgyár. A város másadik nagyüzeme - a dohánygyár - 1899-ben kezdi el működését. Az új gyárépület elkészültéig az ideiglenes szállásról a városi tanács gondoskodik. Így történt, hogy a gyár első munkásotthona az akkor épülő kétemeletes bérpalota lett (a mai polgármesteri hivatal).1887-ben a városi képviselet elfogadta a villanyvilágítás bevezetésére vonatkozó határozatot, melynek eredményeként 1908-ban megindult az áramszolgáltatás Sepsiszentgyörgyön. A Brassó-Kézdivásárhely vasútvonal kiépítésével 1891-ben Sepsiszentgyörgy is bekapcsolódik az országos vasúti közlekedésbe. Az oktatás történetéből a legkorábbi adatok a 17. századból származnak. Ennek ellenére, Sepsiszentgyörgyön a 19. század közepéig hiányzott egy felsőfokú képesítést biztosító iskola. 1893 szeptember 1ö-én avatták fel a Székely Mikó főgimnázium épületét. 1892-ben 50 növendékkel megkezdi működését Erdély egyetlen óvónőképző intézete, mely később Állami Tanítóképzővé alakul. A képző impozáns épülete (a mai Mihai Viteazul Líceum) 1910-re készül el a Wellenreiter sörgyár telkén. , majd 1879-ben az elsõ székely szövõgyár, és 1899-re a Magyar Állami Dohánygyár elsõ épületcsoportja is felépül, amelyek együttesen kirajzolják a város legõsibb és ma is létezõ ipari övezetét. A város állandó magyar színtársulata 1948-ban kezdte működését (1990 óta Tamási Áron Színház). Sepsiszentgyörgy régen messze híres volt vásárairól. Ezt a hagyományt próbálja felújítani 1990 óta a városban évente megrendezett két kirakóvásár. Az egyik a város védőszentjének napjára esik (április 24-én), amikor a központ nagyszabású rendezvénysorozat színhely / Szent György Napok /. Országszerte az elmúlt rendszer erőszakos iparosítási politikája a települések hagyományos arculatának megváltoztatásával járt. Ennek nyomait városunk is őrzi. Mégis, más városoktól eltérően, Sepsiszentgyörgy részben megtartotta egykori arculatát. TESTVÉRVÁROSOK 1. Kiskunhalas (Magyarország) 2. Kanizsa (Szerbia) 3. Cegléd (Magyarország) 4. Alsónána -Szotyor testvértelepülése (Magyarország) 5. Sárpilis - Kilyén testvértelepülése (Magyarország) 6. Ferencváros (Budapest IX. Kerület - Magyarország) 7. Novosibirsk (Oroszország) 8. Givatayim (Izrael) 9. Királyhelmec (Kralovsky Chlmec - Szlovákia) 10. Veszprém (Magyarország) HírekNincs új hír.
Üzenő fal
Legyen a csíkszentléleki hárs az „Év fája Európában”
http://voting.treeoftheyear.org/
2011 február 08., kedd 10:49
,,,,,,KÍVÁNJUK NEKTEK A NAP FÉNYÉT ,,,A CSEND NYUGALMÁT ,ÉS ÁLMAITOK MEGVALÓSULÁSÁT,,,NAGY SZERETETTEL ÜDVÖZLÜNK BENNETEKET,,,,MINDEN JÓT ÉS TOVÁBBI SZÉP NAPOT,,,,ISTEN GAZDAG ÁLDÁSÁVAL,,,,A BENEDEK AMBRUS CSALÁD,,,
2011 február 06., vasárnap 15:13
2011 február 03., csütörtök 09:18
Kedves Zoltán!
Nagyon köszönöm a közzétett információt, bármilyen más leírást, fotót szívesen fogadunk. Kellemes szórakozást mindenkinek!
2011 február 02., szerda 21:32
SEPSISZENTGYÖRGY
Székelyföld egyik legrégebbi városa, napjainkban Kovászna megye székhelye és egyúttal Erdély legnagyobb magyar többségű városa. Az oklevelek már 1332-ben említik. Nevét temploma védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. A hajdani Háromszék vármegye történetében Sepsiszentgyörgy mint a gazdasági és közigazgatási élet központja szerepelt. A Baróti hegység és a Bodoki hegység között húzódó völgyben, az Olt partján épült. Lakosainak száma kevesebb mint 70 000. Sepsiszentgyörgy a megye főbb útvonalainak csomópontja.A város legfontosabb középületei közül először a Vártemplomot említjük meg. A 14. század végén vagy a 15. század elején épült gótikus stílusban. Az új torony 1829-ben készült el. 1885-ben Angster József pécsi orgonakészítő új orgonával szerelte fel a templomot. A mai városközpont kialakítása a 18. század végén és a 19. század elején kezdődött. Az első impozáns emeletes épület a huszárezred parancsnoki székháza, vagy más néven a "Lábasház" volt, melyet 1820-21-ben építettek. A barompiac és a kirakodóvásártér folyamatos körülépítése a 19. század első felében kezdődött. 1832-ben épült a székház (Vármegyeháza, ma a városi könyvtár), 1854-56-ban a Városháza (a mai színház), 1868 körül pedig az "áruló-ház" vagy Bazár, melynek tornyába Müller pesti óragyáros 1893-ban szerelte fel az órát. A város építészeti emlékeinek különös színfoltját képezik Kós Károly sepsiszentgyörgyi épületei. A székely népi építészet tanulmányozása alapján tervezte a Székely Nemzeti Múzeumot, a Textilipari Líceumot, a Református Elemi iskolát (ma az iskolások klubja), a kórház régi épületeit, valamint néhány lakóházat. A város központjában elterülő park kialakítása 1880-ban kezdődik, amikor a két felső sétány teraszos részének földmunkálatait elvégzik. Iparosodni a város csak a múlt század másadik felében kezd. 1879-ben megalakul az első székelyföldi szövőgyár. A város másadik nagyüzeme - a dohánygyár - 1899-ben kezdi el működését. Az új gyárépület elkészültéig az ideiglenes szállásról a városi tanács gondoskodik. Így történt, hogy a gyár első munkásotthona az akkor épülő kétemeletes bérpalota lett (a mai polgármesteri hivatal).1887-ben a városi képviselet elfogadta a villanyvilágítás bevezetésére vonatkozó határozatot, melynek eredményeként 1908-ban megindult az áramszolgáltatás Sepsiszentgyörgyön. A Brassó-Kézdivásárhely vasútvonal kiépítésével 1891-ben Sepsiszentgyörgy is bekapcsolódik az országos vasúti közlekedésbe. Az oktatás történetéből a legkorábbi adatok a 17. századból származnak. Ennek ellenére, Sepsiszentgyörgyön a 19. század közepéig hiányzott egy felsőfokú képesítést biztosító iskola. 1893 szeptember 1ö-én avatták fel a Székely Mikó főgimnázium épületét. 1892-ben 50 növendékkel megkezdi működését Erdély egyetlen óvónőképző intézete, mely később Állami Tanítóképzővé alakul. A képző impozáns épülete (a mai Mihai Viteazul Líceum) 1910-re készül el a Wellenreiter sörgyár telkén. , majd 1879-ben az elsõ székely szövõgyár, és 1899-re a Magyar Állami Dohánygyár elsõ épületcsoportja is felépül, amelyek együttesen kirajzolják a város legõsibb és ma is létezõ ipari övezetét. A város állandó magyar színtársulata 1948-ban kezdte működését (1990 óta Tamási Áron Színház). Sepsiszentgyörgy régen messze híres volt vásárairól. Ezt a hagyományt próbálja felújítani 1990 óta a városban évente megrendezett két kirakóvásár. Az egyik a város védőszentjének napjára esik (április 24-én), amikor a központ nagyszabású rendezvénysorozat színhely / Szent György Napok /. Országszerte az elmúlt rendszer erőszakos iparosítási politikája a települések hagyományos arculatának megváltoztatásával járt. Ennek nyomait városunk is őrzi. Mégis, más városoktól eltérően, Sepsiszentgyörgy részben megtartotta egykori arculatát. TESTVÉRVÁROSOK 1. Kiskunhalas (Magyarország) 2. Kanizsa (Szerbia) 3. Cegléd (Magyarország) 4. Alsónána -Szotyor testvértelepülése (Magyarország) 5. Sárpilis - Kilyén testvértelepülése (Magyarország) 6. Ferencváros (Budapest IX. Kerület - Magyarország) 7. Novosibirsk (Oroszország) 8. Givatayim (Izrael) 9. Királyhelmec (Kralovsky Chlmec - Szlovákia) 10. Veszprém (Magyarország)
2011 február 02., szerda 15:55
Member Map Loading |
